Horror vígjáték 2500 dolláros költségvetésből :} Ninja Zombies: a film weboldala

A sorozat első évadjának hat részét két szakaszra bontanám az első két rész-az első szakasz- nálam abszolút nyerő volt. Úgy éreztem, hogy itt most végre azt kapjuk amit várunk, egy valóban extraklasszis sorozatot egytől egyig izgalmas, hátborzongató részekkel, bár mondjuk volt bennem egy kis fenntartás, lévén képregény adaptációról beszélünk, meg kell valljam, utálom a képregény adaptációkat. Én mindig inkább tehernek, szinte béklyónak éreztem a képregény megfilmesítéseket, illetve a rendezők elkötelezettségét, hogy a lehető legjobban hasonlítson a film a képregényre, hogy átvegye annak képi elemeit.

A második szakasz az utolsó négy rész, na itt már nem igazán tudok jókat írni. @setalosas hasonlata a legtalálóbb, a walking dead egyfajta apokaliptikus környezetbe helyezett barátok köztté vállt ezekben az epizódokban, de még nem is ez a legnagyobb baj, hanem az, hogy semmitmondó volt. Próbálom spoiler mentesen leírni amire gondolok,-pl helyzetváltoztatásnál, meg a legtöbb jelenetnél egyszerűen nincsenek zombik, hiányoznak, nem történik semmi de semmi. Volt olyan amikor már szinte káromkodtam, olyan magas labdákat hagytak ki érthetetlenül.

Aki nem érti, hogy mire gondolok, az nézze meg a Dead Set 5 epizódját. Minimum így kell elkészíteni egy zombisorozatot. Aki nem sok ilyen témájú filmet nézett, annak elmondom, hogy egy ilyen alkotás akkor jó, ha nézed és érzed azt a fajta bizarr hangulatot a filmben, amit a zombik okoznak, azt az undorral teli izgalmat, itt csak az unalom okozta feszengést éreztem sajnos, semmi ilyet. A sok értelmetlen párbeszéd még a műfaj legfőbb mozgatórugóját, az apokaliptikus érzést is teljesen elnyomta, másodlagossá tette. Hétköznapi érzelmi maszlagszerűséget kapunk igazi apokaliptikus filozofálgatás helyett (amúgy ez az amit a legtöbb zombi filmből is hiányolok, többet kéne a jövőről beszéltetni a szereplőket)

Persze megérti az ember, hogy itt most a tét az, hogy sikerül e a rétegműfajt mainstreammé tenni, a készítők úgy gondolhatták, hogy ehhez kellhet a sok emberi érzelem, erre látunk egy kísérletet, de épp ez nem sikerül az ilyen megvalósítással, mert semmiből nem kaptunk eleget! Mert ezt úgy próbálták elérni, hogy a lehető legtöbb emberi szálat helyezik bele, néhol már már nevetséges lett az ezt elérni hivatott társalgás. Azt, hogy tényleg csak értelmetlen, felszínes párbeszédek voltak, az mutatja a legjobban, hogy-bár egy évadot végigbeszélgettek a szereplők, szinte senkiről nem tudtunk meg semmi érdemlegeset! Semmi olyat, amitől szerethető lenne valamelyik szereplő.

Légüres térbe került a sorozat, mert ahhoz nem voltak eléggé kidolgozottak a karakterek, hogy az érzelmi szálak elvigyék, ahhoz pedig, hogy a sok zombi okozta sokk vigye el az epizódokat, ahhoz nem volt elég izgalom. Sőt, alig volt izgalom. Egy 44 perces epizódot egyszerűen nem lehet úgy megcsinálni, hogy csak 2-3 percben mutatunk zombikat összesen. Nem szabad.

Mostanra kiderült, hogy új írókat fog foglalkoztatni Frank Darabont a The Walking Dead 2. szezonjában, ez egy jó döntés, pörgősebb, jobb epizódokat kell csinálni, nem ilyen nyugdíjas délutánt, kérdezgettem olyanokat, akik nem nagyon szeretik ezt a műfajt, de a nagy hájp miatt nézték a sorozatot, hogy milyennek találták, tetszett nekik, úgyhogy a folytatásra jók lehetnek a kilátások. De ezt a lötyögést még a Britney Spears fanclub tagjai sem eszik meg további 13 részen keresztül, úgyhogy reméljük változtatni fognak a tempón, kevesebb bullshit és ötször ennyi zombi kell és rendben lesz a folytatás, az érzelmi melodrámák első évadban mutatott szintje pedig maradjon meg a brazil szappanoperákban.

Ui: az angol Survivors sorozat ötször ilyen ütős volt- zombik nélkül, na ott aztán megmutatják az írók, hogyan kell megszerettetni karaktereket a nézőkkel.

Red eye version:

iPhone Wallpaper