Nintendocore. Így titulálták a Los Angelesi egyébként metalcore zenét játszó csapat zenéjét.Tényleg az .Nagyon kemény, zúzós halálpontos ütemek, minden a helyén, meg “8-bit video game-influenced sound” és üt nagyon. Hasonló a zene, egyébként, mint a From Autumn to Ashes, tempóban, meg hasonlóan pontos.
Felüdülés ez az album, komolyan. Annak aki szereti az ilyen zenét kihagyhatatlan! Meg akiknek volt kilenczenés Casio utánzat kvarcórájuk a nyolcvanas évek végén. Nekik is!
Kijött az új lemez. Két cd lemezem van a deustól, a Worst case scenario (1994) rajta all time slágerekkel, olyan dalokkal, mint a Suds and soda, a Hotellounge és a többi nagyszerű dal. A másik az In a bar under the sea (1997) szintén nagyon erős album, főiskolás koromban hallgattuk, rengeteget.
A deus belga rockzenekar, belgium elsőszámú zenei exportcikke. Játszottak már a szigeten is, de a rockzenét behatóan nem tanulmányozó zenehallgató is ismerheti a csapat legendás suds and soda című dalát, ami megannyi díjat és jelölést kapott annak idején, valamint még prevenciós kampányfilmek aláfestő zenéjeként is gyakran hallható.
Az együttes fő erőssége a fülbemászó szentimentalista rock és a zúzás mesteri módon történő ötvözésében rejlett. Gyönyörű és fájdalmas dalok voltak ezek (pl. Roses; Wake me up, before I sleep).
Ezen a lemezen ennek nyoma sincsen, talán a smokers reflect című számra mondanám, hogy el van találva, de ennyi. A többi olyan, mint egy közepes INXS lemez.
Úgy tünik, hogy ez az időszak az elszart visszatéréseké. Annyi el***szott visszatérés volt mostanában,jó zenekaroktól, hogy ihaj. Szomorú. Hallgassuk meg a suds and sota-t inkább.. Az album meg kettes…
A mai nap folyamán megjött a beta invite az a.viarytól, még van néhány meghívóm (2 db), ha esetleg kellene valakinek. Még most próbálgatom, de az biztos, hogy az a.viary messze jobb, mint az általam eddig tesztelt online képeditáló szolgáltatások, pl. picnic vagy a splashup.
Vártam a filmet, mint az év első izgalmas akciófilmjét és nem kellett csalódnom. Sok nagy név a szereplőgárdában, ígéretes sztori, ilyen volt a híre a filmnek.
A sztoriról: terrorizmus ellenes konferencia Spanyolországban, fokozott biztonsági intézkedések, felszólaló amerikai elnök és egy testőr, aki már egyszer megmentette az elnököt, egy merénylet, valamint nyolc kulcsszereplő, köztük néhány civil .
Az ő szemszögükből nézzük vissza az eseményeket. Ahogy újra és újra megtekinthetjük a történést, megkapjuk a körítést, a merénylet hátterét és a sztori vonala is összeáll. Ezek a visszatekintések néhol kissé unalmasak, de tényleg csak pillanatokra, amíg nem kapunk új adalékot a sztoriból.
A Vantage Point egy izgalmas akciófilm, amely egy központi történésre alapul, nem túl sok körítéssel. De semmi több annál. A szereplőgárdát ismerve kicsit többet várnánk a filmtől, a színészek alakításáról pörgős akciófilm lévén nem érdemes sok szót ejteni, rendben voltak, hozták, amit kellett. Aki szereti az akció filmeket, nézze meg, a film másfél órája gyorsan elrepül.