21 gramm szerű hangulat, lehet, hogy van akinek kissé vontatott, bár szerintem kevésbé az, mint az imént említett film. Benicio Del Toro briliáns alakítása (ismét).

Nemrég gondolkoztam azon, hogy miért van kissé eltűnve a színész, de ha erre a filmre kellett várnunk, akkor megérte. Egyébként annyira zseniálisan hozza az elesett, magábarévedő szereplőt ebben a filmben is, ahogyan kell.

Ügyvédből lecsúszott heroinistát alakít, akit az élet kiszámíthatatlansága sodor bele egy bizar, nem hétköznapi és kevésbé fizikai, inkább lelki kapcsolatba legjobb barátja (David Duchovny) feleségével(Halle Berry), miután a barátot lelövik. A két lelkileg sérült ember egymásratalálásáról van szó egy nagyon emberi történetben.

Ez a film is egy az élet által kreálni képes valószínűtlen, kiszámíthatatlan szituációt mutat be-bár kevesebb éllel, mint a 21 gramm, ahol, mint itt is,főként arról győződhetett meg a néző, hogy nincsen egyértelműen jó és rossz ember, élethelyzetek vannak. Néha igen bizar szituációk.

Súlyos monológok, a leszokás megpróbáltatásai,szemvillanások grand totálban. Annak, aki egy elgondolkodtató alkotást szeretne megtekinteni mindenképpen kötelező.