Most értünk haza a Kocsonyafesztiválról. Hihetetlen tömeg volt, a rendezvény eléggé kinőtte magát. Ladánybene volt, abba hallgattunk bele, meg sétálni próbáltunk volna, de tényleg akkora volt a tömeg, hogy ez szinte lehetetlen volt. Még lépésről lépésre haladni is.

Azzal a szándékkal mentünk, hogy a vacsorát is itt költjük majd el, mondjuk Én nem szeretem a kocsonyát, de a főutcára befordulva már megcsapta az orromat a grillezett sültek és egyéb finomságok illata. Volt lepény 450-ért, meg tényleg mindenféle illatosnál illatosabb étel, viszont jó szokás szerint akkora sok kígyózott minden pavilon előtt, pedig rengeteg árus volt. Szerintem legalább fél órát kellett volna várni, hogy sorra kerüljünk.

Ami nagyon tetszett még az a békás sapka és egyéb accessories, igazodva a fesztivál jellegéhez. Mondjuk az a jó szokás meg volt azért, hogy az árusok, akik a megszokott jót árulták: törökméz, medvecukor, stb, stb eléggé fesztiválszerű áron dolgoztak. Így fizettünk 15 deka aszalt barackért 790 forintot.

Tehát a kajáról lemaradtunk, inkább a kedvenc hamburgeresem felé vettük az irányt, amit nem bánok, mert így végre debütálhat itt a blogon, a már-már legendás Hawaii Burger, ami olyan volt, mint Colombo felesége, mindenki tudta, hogy létezik, de még senki nem látta. Tehát premier van megint a blogon.

Gyilkos kombó, harapásért kiált

További képek a fotoblogon