Még régebben láttam egy ismeretterjesztő filmet a Japán Orrszarvúbogárról. Ez egy speciális fajta, nagy és kicsit más a szarva, mint az európai rokoné. A Ryukyu Szigetet mutatta be a videó, ott olyan hagyománya van a bogárharcnak, mint Spanyolországban a bikaviadalnak. Egész kis iparág épül a harcokra, méregdrágán cserélnek gazdát a bajnok, győztes egyedek.
Rengeteg embernek ad ott munkát a bogárviadal, sokan hivatásos edzők és tenyésztők. Nagyon kemény edzések vannak, erősítéssel mindennel. Egy ilyen bogarat én is elfogadnék háziállatként. Talán nem annyira gondozásfüggő a tartásuk. Aztán max. ha rosszul bánnék vele, leverne egyet-kettőt .
Vajon itthon hozzá lehet jutni ilyen egyedhez, van ilyen egzotikus állatok boltja, ott lehet kapni ilyet?
Végül két link még. Egy zseniális Japán kezdeményezés, itt a legkülönbözőbb bogárfajták játszák le. Itt pedig az arachnofóbiások rémálma látható.
Mert azt kapod tőle, amit ígér, viszont azt korrekten tálalva, mintegy hűségesen adja. Izgalmakat, rendkívül nyers erőszakot. Egy merengő, a világból kiábrándult vérprofi pusztítót. Amint büntet kegyetlenül. Ebben a részben tovább lett víve a legutóbbi Rockynál, a nagy visszatérésnél alkalmazott recept. Itt is kiválóan működik.
A legutóbbi Rocky azért működött, mert nem akart nagyot mondani. Egy megtört, kiégett, megöregedett bokszolót mutatott be. Nem volt máz, a megformált karakter így nagyon emberi lett és szerethető. A kritikusok és a nézők, pedig vették a lapot, mindenki dicsérte a filmet, sikere is volt.
Itt is ilyesmiről van szó, de kicsit máshogyan. Jó, hogy nincsenek kimondva nagy igazságok, csak néhány mondat. Mikor a humanitárius akció női résztvevője azt mondja Johnnak, hogy meg szeretnék változtatni a világot itt Burmában, ő annyit kérdez: hoztak fegyvert? Nem. Akkor nem fognak itt megváltoztatni semmit.
A film nagy részében Rambo hallgat, mereng vagy gyilkol.
Az utolsó előtti jelenetben a nagy összecsapás után sem mond semmit, csak néz, figyel. Ütköznek a tekintetek. Aztán az utolsó jelenetben meg hazatér. Amiket hiányoltam a filmből, azok az olyan jelenetek, mint például az emlékezetes fenyőre ugrás és seb összevarrás, vagy a vaddisznó ölése fáról ugorva. Ezek annyira meghatározóak a Rambo filmekkel kapcsolatban , hogy még ennyi év után is megvannak. Ettől függetlenül a film korrekt, nálam ötös.
Goodbye Bafana
Dél-Afrikában az apartheid idején játszódik a film, Joseph Fiennes főszereplésével. A feketéket ekkoriban elnyomták elég rendesen, akik fegyveres vagy politikai ellenállást tanusítottak, esetleg robbantásokat követtek el, azokat a Robben szigetre szállították,itt volt börtönőr a főszereplő. Nelson Mandela életét lárhatjuk tulajdonképpen a börtönőre visszaemlékezései alapján, egészen a szabadulásig. Magávalragadó, végig izgalmas, sokak által ismeretlen világba nyerhet betekintést aki megnézi.
Felkavar a szél
A legjobban ez a film tetszett a most bemutatottak közül. Cillian Murphy (tudjátok a 28 nappal későbben is ő játszott) főszereplésével a huszas évek Írországát mutatja be, ahol ekkoriban dúlt a függetlenségi háború. Az IRA előtti időszak szerveződését, az angolok által alkalmazott terrort jeleníti meg a megrázó alkotás, amely nagyszerű kor dokumentum is egyben.
Piszkos románc
Ilyen erőtlen és gyenge filmet rég kezdtem el nézni. Christian Slater neve alapján nem ilyen jellegtelen filmre számítottam. A sztori elején egy Iraki veterán vergődését láthatjuk egy nyomornegyedben a csajával, képtelen beilleszkedni, a szomszédai kirabolják, alkalmi munkákból élnek a béka segge alatti szinten. Mígnem a gyűlölt szomszédhoz betérve egy leszámolás utáni szituációt talál, egy rakat pénzzel. Megszöknek, de a pénz gazdája üldözni kezdi őket. Harmatgyenge, kb. a feléig néztem.
Amerikai Gengszter
Nézhető közepesen izgalmas, valós eseményen alapuló drog sztori és bűnszervezet kiépülési bemutató. Korrekt a film, amit kapunk, bár néhol kifejezetten unalmasnak találtam, azért nézhető. A világot nem váltja meg, tehát inkább a Keresztapa trilógia huszadszor.
Exkluzív fotó Daniel Day-Lewisről, a tegnap Oscar díjat nyert filmjének a There Will Be Blood-nak a Dublini díszbemutatóján. A képet Gergő küldte be, egy barátja örökítette meg az eseményt. Köszönet érte. Gergő elmondása szerint rendkívül közvetlen volt. A kép 1 hete készült.
Nagyon kellemes dallamos drum and bass lemez a San Franciscoi csapat debüt albuma. Kicsit megnyugtató ez, hogy azért nem csak angliában tudnak normális dnb lemezt készíteni . Az album idén jelent meg, múlt hónap végén, de akár lehetne három éves is, bár ezt nem negatív kritikaként írom. Nem világmegváltó inkább valahol Adam F és Grooverider között van. Fülbemászó és pörgős. Hat számot tartalmaz az Lp. Nagyon jó kis kellemes lemez ez, a populáris irányzatból. Az igazság az, hogy én talán a kicsit darkosabb, szigorúbb zenéért vagyok oda ebben a műfajban (is), de jön a tavasz, úgyhogy jó ez is. Need to head it.
.
