Ki az az Earl Strickland? Sajnos a poolbiliárd rétegsportnak számít, ezért annak, aki nem szeret biliárdozni, nem követi figyelemmel a világversenyeket, nem sokat mond Strickland neve. Ő a biliárd világ legellentmondásosabb alakja, meglepő viselkedéséről, néha meglepő játékáról, a róla keringő történetekről egy könyvet tele lehetne írni. Ezen kívül, talán a valaha élt legjobb poolbiliárd játékos.

1961-ben született North Carolinában, 9 évesen kezdett el biliárdozni, 15 évesen játszotta első profi partiját. Ezt számtalan siker, világbajnoki cím 9-es játékban és rengeteg győzelem követte. Múlt évben beválasztották a Biliard Hall Of Fame-be. De mégsem ezért jelenik meg halovány mosoly a biliárdot kedvelők arcán, ha meghallják a nevét. Botrányai, düh kezelési problémái miatt legalább annyira hírhedt, mint amennyire kiváló játéka miatt híres lett.

A Youtubeon fenn van néhány videója, amit érdemes megnézni. Például, mikor elhibázott egy lökést a Mosconi Cup-on és dühében a következő minutumban darabokra törte a dákóját a földön. Sok embernek ellenszenves emiatt, az igazság az, hogy nekem mindig is a kedvenc játékosom volt.

Biztos sokan nem értenek eggyet velem, de én ezt őszinteségnek tartom, sokkal őszintébbnek, mint mikor O’ Sullivan kényeskedik, kivonul a snooker parti közepén, mindenkit faképnél hagyva, mert nem megy neki a játék. Egy vérbeli amerikában edződött biliárdos viselkedhet így. Azért kíváncsi lennék, hogy a szponzora, akitől a dákót kapta hogyan nyugtázta az esetet

Mindenesetre tény, hogy ahogy öregszik, kezd egyre furcsábban viselkedni, de lehet, hogy az, hogy jégkorong kapus kesztyűre hasonlító felszerelésben és könyökvédőben játszik az utóbbi időben, csak sztárallűr. Nem tudom. Mindenesetre tény, hogy a versenyeket követő banketteken a többi játékos állítólag menekül előle. De jöjjenek a videók:

1. Earl Dákót tör
2. Earl a közönséggel pörlekedik
3. Earl dákóval fenyeget, mert nem kezelnek vele
4. Earl beszól a riporternek
5. Földes Vili legyőzi Earlt

Kihalóban van a hazai meccsekre járó futball közönség. Sokan csalódottak, a színvonalat, a drága belépőket okolják. Kevesen járnak meccsre. Én ennek ellenére vallom, hogy aki igazán szereti a labdarúgást, az még mindig kimegy szeretett csapata meccseire! Nekik szeretnék kedveskedni ezzel a háttérképpel. Ha egy irodában dolgozol és jársz még hazai bajnokikra, rakd csak ki büszkén háttérnek. Hátha a kollégák is kedvet kapnak. Hehe.
Letöltés

Már eléggé untam az Admin felületem kinézetét, szerencsére ahogy ma megnyitottam az RSS olvasómat, új bejegyzést találtam a Ceprix Conception blogon. Végre itt van a Spotmilk theme 2.1-es WordPressel is kompatibilis verziója. A világoskék változat annyira nekem nem tetszik, régebben már próbáltam, de a fekete admin felület ( BlackMilk ) nagyon jól mutat és sokkal átláthatóbb szerintem. A telepítés menete a szokásos, plugin letöltés, feltöltés a pluginek mappába, plugin aktiválás. Egy apró módosítást kell még végrehajtani a spotmilk.php -ban, ha a fekete admin felületet szeretnénk használni. A 16. sorban ki kell törölni a ”/*” részt a sor elején és ”*/” részt a sor végén. Nagyon pofás a fekete adminfelület.
A plugin letölthető közvetlenül innen.

Valamelyik nap olvastam egy cikket arról, hogy a blog lehet az újságírás jövője. Ez valóban így lehet. Régen rengeteg híroldalt látogattam, ma pedig olvasok helyettük sok blogot. Miért találom jobbnak, érdekesebbnek, ha egyes hírekről blogokban olvasva szerzek tudomást ? Mert hála az égnek elmondható, hogy kis hazánk és a világ szinte minden említésre érdemes híréről lehet olvasni, ha az ember elég sok blogot olvas. Tehát melyek a blog előnyei a mainstream oldalakkal szemben ?

Szerintem a legfontosabb az, hogy a blogok olvasása közben egyéni véleményt kap az ember, amit egyből meg is tud vitatni a blog írójával. Tudom, hogy elcsépelt dolog ez az egyéni véleményesdi, de álljunk meg itt egy percre. Tegyük fel, hogy kiadós jégeső hullik (ne így legyen!) egy tőlem távoli magyarországi településen, amely sok kárt okoz. Hogyan szerzek erről tudomást ? Általában a következő módon:
- a fő híroldalak pár szóban megemlítik a dolgot, taglalva a károkat, stb.
- a híradóban néhány másodperces snittet kap az esemény, néhány vágóképpel

De, ha az esemény egésze érdekel, akkor mennyivel jobb, ha egy – az adott településen élő- személy blogját olvasom, ahol részletesen beszámol arról ami történt, hogy mit érzett közben, esetleg fotókkal is illusztrál, szitkozódik, stb. Személyesebb, érdekesebb így. Az Indexen szoktak néha ilyen “személyes jellegű” írások megjelenni.
A másik dolog, ami a blogok előnye, hogy egy blog írója arról ír, amiről akar. Nem kell a főszerkesztő atyaúristenen (sic!) átverekednie a cikket, nem kell amiatt aggódnia, hogy ha erről meg arról írok, akkor ez meg az a megrendelő nem reklámoz nálam. [Számoljuk össze, hány őszinte híroldalt ismerünk? Mondjuk ez nyilván sok dologtól is függ, mit tartunk őszintének.]

Nem kell trendi dolgokról írnia, hogy látogatott legyen az oldal. Komolyan mondom, hogy a legérdekesebb dolgokról mostanában blogokban olvastam. Nagy változás ez, mert eleinte ódzkodtam az egésztől, csak pár oldalt látogattam, összesen négyet. A többi blognál azt tapasztaltam, hogy csak egymás pocskondiázása, műbalhék, ál összeveszések és kibékülések történnek, semmi érdekes. Mint utána kiderült, annyi történt, hogy nem a megfelelő blogokat olvastam. Mára korrigáltam a hibát.
Végül a legutolsó dologról, amit itt meg kell említeni ebben a cikkben lehet olvasni.

Mostanában visszatértem régi hobbimhoz, órákon keresztül képes vagyok a Vaterát bújni, idegen országok régi és új bankjegyeit bámulva. Egyszerűen lenyűgözőek. Kedvenceim a külföldi papírpénzek, azokban nagyon sokáig tudok gyönyörködni. Van egy kis gyűjteményem is, viszonylag kis összegért, pár száz forintért is lehet már rendelni bankókat. Rendeltem is párat tavaly, a fenti képen látható Surinamei 25 Guldenes bankó az egyik legszebb, valamint tetszenek még az afrikai országok pénzei és a dél amerikai pénzek is. Érdemes meglátogatni a Vatera oldalát, mert nagyon érdekes pénzeket lehet itt találni, jó licitálást !

Legyőzték Kimbót és végre fenn van a video a Youtubeon. Tudom ez egy kis magyarázatra szorul.
Tehát: Kimbo Slice egy floridai street fighter, aki fél-illegális verekedésekben vesz részt, és óriási népszerűségre tett szert az internetnek és brutális kinézetének valamint harcmodorának köszönhetően. Százezrek nézték, nézik a videóit.
Minden küzdelme megtalálható a neten, elég a Youtube keresőjébe a kimbo kulcsszót beírni és már jönnek is a videók. Emlékszem az első videó, amit Kimbotol láttam az egyik legbrutálisabb küzdelme volt, kegyetlenül átrendezte az ellenfele arcberendezését egy hátsó kertben rendezett pusztakezes összecsapáson. Majdnem minden a Youtube-on megtalálható küzdelme győzelemmel zárult, így legenda lett belőle a stílus kedvelői között.

De fenn van a sokat vitatott vereségéről készült video is (2003-as felvétel), mikor a Bostoni rendőr Sean Gannon -aki mellesleg MMA stílusban (egy harcművészeti ág) edződött – legyőzte. Mai napig vitatják ennek a mérkőzésnek a végeredményét, mivel Gannon alias Bear szorítást és térdrugást alkalmazott, ami nem megengedett az utcai ökölharc íratlan viszont előre tisztázott szabályaiban. Ez a videó annyira sikeres lett, hogy két évvel később az Ultimate Fighting Championship leszerződtette Gannon-t, így is lehet az internetnek köszönhetően karriert csinálni.
Videók:( vigyázat, utcai box, kemény küzdelem)
Az összes Kimbo video
A hírhedt videó: Kimbo vs Bear

Néztem tegnap a Sztárok a Jégen című szuper revüt és hiányérzetem maradt. Mikor először hallottam, hogy ilyen műsor lesz, zseniális ötletnek gondoltam. Azt hittem, hogy végre a Tv2 is magára talál és jó, nézett műsorral vág vissza a másik kereskedelmi tv által elszenvedett vereségekre. Mert maga a koncepció óriási ötlet. Ki ne szeretne hazai “sztárokat” botladozni, bénázni látni miközben elkeseredetten próbálják befejezni a kűrt.
Hiszen részben ezért látogatjuk előszeretettel a Youtubeot és egyéb videó megosztó oldalakat. Már előre készültem, micsoda csodálatos seggeseket, meg buktákat látok majd. Erre mit látok, csupa biztonsági játékos óvatoskodik a jégen. A koncepció mindenhol ugyanaz a “sztár” mellé beosztott profi korcsolyázó végzi a munka hetvenöt százalékát, miközben a másik csak bekapcsolódik óvatosan a koreográfiába, semmi ugrás, semmi kockáztatás. Így nem jósolok nagy sikert a műsornak, mert dögunalom. Reméljük csak az elő adáson volt óvatoskodás, ahogy halad majd előre a show, lesznek bevállalósabb versenyzők és meglesznek azok a seggesek is.