Itt a Beckham sztori vége, David Beckham celeb, egykoron futbalista sportember állítólag a Los Angeles Galaxyhoz igazol, tehát Hollywoodba megy. Ez a marketing és a pénz teljes győzelme a sport felett, nála csak ez lehetett a történet vége.

Mert miről is szólt ez az egész történet? Csakis a pénzről végig, mikor a Real Madridba igazolt, már akkor ki volt számolva, hogy hány hónap alatt hozza be a ” bekerülési költséget ” a játékos megvásárlása, a mez és ajándéktárgy árusításból. Azt, hogy teljesen elüzletiesedett a labdarugás, száz százalékosan a pénz és az eladhatóság lett a fő szempont már mindenki tudja.

Viszont sokan nem nézik ezt jó szemmel, főleg Angliában. Azon emlékezetes meccs után, mikor Koplárovics góljával legyőzte a Zalaegerszeg a Man. Unitedet, az angol sajtó elkezdett számolni, összehasonlította a különbségeket a két játékos életminőségét illetően és sokan hangot adtak nemtetszésüknek a “különbségek” miatt.

Meg mert az elkényeztetett milliárdos sztárok már csak azzal törődnek, hogy milyen autót vásároljanak maguknak a következő heti fizetésükből, vagy milyen gyémántokat vegyenek, esetleg a nyaralásukat tervezgetik…hol van már ez attól mikor az ötvenes években csupaszláb rugták a rongylabdát a flaszteron.

A szponzorok gondolom örömkönnyekben törtek ki a hír hallatán. Az a cinikus az egész helyzetben, hogy talán a szegény munkáscsaládból származó játékost lehet legkevésbé okolni amiért így alakult a karrierje, inkább oldalbordáját és egyben joko onoját – a feleségét.

Szinte biztos, hogy a frizuraváltoztatásait (jellemzően 2 hetente) is neki köszönhette, hacsak nem volt szerződése a fodrász világszövetséggel.
Ezek után senki ne lepődjön meg, ha egy hollywoodi szuperprodukcióban, mondjuk az új Jurassic Parkban látja viszont mint szimpatikus paleontológust egyben szuperhőst.

Hihetetlen, itt a tavasz, Január közepén. Ma volt vagy 14 fok napközben, kellemes napsütés. Annyira meleg volt, hogy nem is kellett a télikabát. Globális felmelegedés.. azt mondják az idei év lesz a legmelegebb. Pedig a tavalyi nyár sem volt semmi, de ezek szerint még forróbb jön. Az Indexen volt egy cikk pár napja ami azt taglalja, hogy néhány évtized múlva Európa déli része elsivatagosodik, elviselhetetlen lesz a meleg délen. Magyarországon meg olyan lesz az idő mint most a mediterrán országokban. Azért ez durva volna, de meglennének az előnyei, olcsó fűtés, sok turista, kellemes meleg idő. Talán még a sziesztát is bevezetnék…
Az ember már látja is lelki szemei előtt a pálmafákat a panelházak tövében, szürreális látvány lenne. Meg a Lánchídon áthaladó teve karavánt vagy a hortobágyi oázist

Tegnap megnéztem a Green Street Hooligans című filmet. Már régóta vártam erre a filmre, kíváncsi voltam milyen lesz, a hasonló témájú Football Factory című filmhez képest, ami elég jó volt.
Nem csalódtam a filmmel kapcsolatban, nagyjából azt kaptam amit vártam, egy izgalmas és szórakoztató filmet, természetesen a megszokott hollywoodszerű körítéssel, amin ha túl tudja tenni magát az ember, akkor tényleg teljes lehet a szórakozás.
Eleinte voltak fenntartásaim a főszereplővel kapcsolatban, de feleslegesen. A sztori arról szól, hogy Matt (Elijah Wood) a Harvardra jár, ahonnan kicsapják, szobatársa miatt. Erre ő Londonba utazik nővérét meglátogatni, és bekerül a West Ham United huligánjai közé, ahol hamar hírnevet szerez magának.
Végül egy balul elsült balhé után kiszáll és visszamegy a Harvardra, persze előtte lebuktatja volt szobatársát aki miatt kicsapták, tehát happy end.
Két dolog zavaró, az egyik éppen a happy end, egy ilyen témájú filmnek minek? A másik pedig a sztori valószerűtlensége, a tipikus amerikai mese, mert szerintem azért azt be kell látni, hogy az angol futbalhuligánok között kevés a kicsapott harvardi diák és az Oxford padjait is kevesen koptatták közülük.
Nem értem minek kell ilyen csavar a történetbe, miért nem lehet simán egy angol proligyerek életét bemutatni, gondolom így eladhatóbb…a tengerentúlon mindenképpen. Ja és a legfontosabb- erősen ajánlott a magyar szinkron mellőzése, de erre úgyis rájön mindenki magától, mikor két rivális banda áll egymással szemben a nyitójelenetben a metróban és az egyik bandatag elkiáltja magát, a rivális banda felé, hogy “Mi van sunda bunda banda !” akkor úgyis mindenki a távkapcsolóért nyúl és keresni kezdi a language setup gombot…

Ma ünnepli 60. születésnapját David Bowie. Zenész, zeneszerző színész, festő. Kevesen vannak akik ennyire befolyásolták a rock zene és az egyetemes pop alakulását a rocktól, a punk zenén át a soulig iszonyú nagy a behatás. Olyan művész, aki (néhány filmjétől eltekinte) egyszerűen nem tudott, tud hibázni. Mind a mai napig zenekarok, énekesek művészek tömkelege próbálja utánozni Ziggy Stardustot, a nemtelen -se nem nő, se nem férfi űrlényt-akit a hetvenes évek elején kezdett alakítani. Sokak szerint ez volt a legsikeresebb korszaka.

A nyolcvanas években volt igazi ünnepelt világsztár, a kilencvenes években már csupán megvillanásai voltak ( Black Tie White Noise, Earthling, Heathen), így sajnos a fiatalabb generáció tagjai szinte egyáltalán nem ismerik, egy bugyuta de mégis zseniális slágert a Let’s Dance című dalt kivéve.

A megjelenése is teljesen megfelel egy kultikus sztár iránt támasztott követelményeknek, egy gyermekkori sérülésnek köszönhetően az egyik szeme színe megváltozott, ami tovább erősítette azt a véleményt, hogy valószínűleg a Marsról jött. Azon kevés előadók egyike, akinek egyszerűen nem ismerek olyan dalát amelyik nem tetszett.

Emlékszem, 1996 körül sikerült beszereznem egy ritka Bowie válogatáslemezt, amin volt kb. 40 szám. Kíváncsiságból vagy véletlenül, az akkor még általam ismeretlen Space Oddity című dalt kezdtem el hallgatni. Mikor végighallgattam a dalt, szinte sokkolt, hogy mennyire telitalálat, nem gondoltam volna előtte, hogy így is lehet. Átütő “újdonságnak” hatott a dal az általam addig hallott zenékhez képest… pedig ez a dal 1969-ben készült…ilyen művész David Bowie.

Eszméletlen ütős anyag, mindig is szerettem a Radioheadet, bár nekem igazából az első albumuk a Pablo Honey volt a kedvencem, rajta a Creep című dallal, amit azóta is a valaha írt legerősebb, legjobban sikerült altpop számnak tartok. Az ezt követő The Bends szerintem jóindulattal is csupán közepesnek nevezhető. A kritikusok által az egekig magasztalt OK Computerrel pedig már nem igazán tudtam mit kezdeni, szerintem túlságosan tagolatlan, borús, érthetetlen volt. Pedig ezt az albumot választották a 20. század utolsó évtizedének legerősebb, legfontosabb rock albumává, amely igazi mérföldkő és ami meghatározza majd az egész műfaj további alakulását.
Ezután következett a Kid A amivel már jobban tudtam azonosulni, bár néhol szinte elviselhetetlenül melankolikus, azért az Everything in its right place rendkívül jól sikerült.

Most itt az énekes gitáros Thom Yorke szólóalbuma a The Eraser, az album kb. fél éve jelent meg, nem vártam tőle ennyire sokat, nagyon pozitív csalódás volt. Érdekes, hogy míg az együttes idén várható új albuma állítólag visszafordul majd a tiszta gitárhangzás irányába, addíg ez a lemez teljesen gitármentes, full elektronikus hangzás, samplerek és egy nagyon erős -természetesen borús, baljós hangulatú album. A kritikusok az album hangzásvilágát Björk elektronikus albumához a Homogenic-hez hasonlítják, ami szerintem Björk legjobban sikerült albuma (Howie B közreműködésével készítette, 1997-ben jelent meg).

Az egész album egységes egészet alkot, szerintem a legütősebb dal a Cymbal Rush, amit két napja hallgatok folyamatosan annyira tetszik. Mindegyik szám nagyon jó, de kiemelném még a címadó The Erasert és az Atom for Peace című szerzeményt, melynek a címe önmagáért beszél. Tényleg csak ajánlani lehet ezt az albumot mindenkinek!

Hétvégén végre elmegyünk kirándulni egyet. Már nem emlékszem az idejére mikor voltam kirándulni utoljára, pedig régen nagyon sokat jártunk a családdal, félnapos-egynapos kirándulások, jó levegő, kellemes kifáradás.
Az a baj, hogy mára nagyon nehéz lett összeegyeztetni úgy a dolgokat, hogy mindenki ráérjen hétvégén.
Igaz, hogy jártunk szarvasbőgést hallgatni, még múlt évben is voltunk fenn, de az nem olyan… Oda este megy az ember, nem tesz meg nagy távolságokat, csak a legbátrabbak mernek eltávolodni a kocsitól.
Az igazi kirándulás buszos túra, kibuszozik az ember, leszáll a végállomásnál és kaptat fel a hegyen, be az erdőbe, annyit gyalogol, hogy a végén már alig érzi a lábát.