Minden ismerősömnek, mindenkinek aki olvassa a bejegyzést, sikerekben gazdag boldog új esztendőt kívánok!
Reméljük mindenkinek jó éve lesz, de nem akarok Szomszédok típusú filozofálgatásba kezdeni…úgyhogy röviden ennyi: BÚÉK!!

Pásztor Dávidnak köszönhetően én is bekapcsolódok a magyar blogszférában terjedő MÉM játékba, aminek az a lényege, hogy minden blogger leír magáról 5 személyes dolgot, amit eddig nem nagyon reklámozott magáról. Ezután meg kell nevezni 5 másik bloggert, hogy pilótajáték formájában terjedjen tovább a folyamat. Íme az én listám:

1. Bár nem vagyok szemüveges, sosem voltam, de kisgyerek koromban pár hónapig ilyen félig leragasztott szemüveget kellett hordanom, mert az egyik szemem erősebb volt mint a másik.

2. Utálok színházba járni, és utálom azokat akik csak sznobságból járnak el színházba, hogy elmondhassák, hogy milyen műveltek. Ahány előadáson eddig voltam, mindig túlspilázták a színészek a szerepüket, üvöltöztek, nekem nem jött be.

3. Tériszonyom van, már a negyedik emeleten is, azzal az üdítőreklámmal meg, amelyikben a darun dobálják a “szerelők” az üdítős palackot, na azzal a világból ki lehetne üldözni. A Clifhanger című film szakadék felett lógós jelenete sem volt a kedvencem…

4. Főiskola elvégzése után beiratkoztam másoddiplomás képzésre, ahol csak egy fél évet végeztem el, mert nagyon nem érdekelt az egész.

5. Volt egy régi robogóm, amit szerettem, de már eladtam, mert már nem nagyon szerettem járni vele, a városi forgalomban életveszélyesnek éreztem, félelmetes volt …

Akiknek a listáját szívesen olvasnám:
mediakurva , arsenicblog , Stifolder , Picablog , annakarenina

Hála az égnek.. Idén elmaradt a nagy karácsonyi sms bombázás, az elmúlt években jellemző volt, hogy délután három óra után már nem lehetett normálisan használni a mobiltelefonokat, vagy éppen ellenkezőleg, előfordult, hogy egy üzenetet négyszer-ötször is megkapott az ember. Humoros, vagy szenteskedő üzeneteket kapott mindenki.

Az előzővel az volt a baj, hogy eleve a furfangos rímek nálam nem értek célba, meg mindegyiket megkaptam tucatszor, és ami elsőre még talán humoros az harmadszorra már nem, nyolcadszorra pedig kifejezetten zavaró.

Az utóbbival pedig az, hogy szerintem senki nem egy telefonüzenettől fog meghitt állapotba kerülni. Komolyan elgondolkodtam azon, hogy ezeket a ‘humoros’ rímeket, meg jófejségeket a telefontársaságok fizetett rímfaragói írják és kezdik el küldözgetni, elindítva ezzel a láncot.

Szerintem, annak aki fontos, úgyis személyesen mondja el mindenki a karácsonyi jókívánságot.
Tehát idén végre sokan rájöttek, hogy csak a telefon társaságok örülnek a karácsonyi smsezgetésnek. Végre nem kaptam boldog karácsonyt kívánok neked és kedves családodnak típusú semmitmondó manager üzeneteket.

Beszélhet itt bárki megszorításokról, papolhattak a szakértők arról, hogy majd érződik a bizonytalanság az embereken, nyavajoghattak az entelektüel különcök, hogy jajdeelüzletiesedettezazegész, az idei karácsony előtti vásárlási rohan hihetetlen méreteket öltött.

Ma az egyik hipermarketben jártam, az emberek önkívületi állapotban bojongtak a tömött polcok, sorok között. Konkrétan nem vásárolni mentem ki, csak apróságokat vettem, reménykedtem, hogy ismét láthatok olyat mint tavaly ugyanezen a helyen. De nem jött be, hát igen, ritkán van kétszer mázlija az embernek.

Amit tavaly láttam, maga az események láncolata annyira szürreális volt, hogy szinte leírhatatlan. Történt ugyanis, hogy a narancs közel féláron volt ebben az áruházban, de elég magasra, egy polcra volt felrakva ami még maradt, mikor közel értünk kb. öt tülekedő nyugdíjast tekintettünk meg, akik egymáson áttörve próbálták elérni a magas polcon lévő gyümölcsöt, a nagy tülekedésben az egyik a földre huppant, magával rántva egy idősebb bácsikát, aki ezért bosszúból- vagy véletlenül a veséjébe térdelt. Elindult a kártyavár, mire az egyik vásárló elérte a narancsos kosarat, de csak felborítani tudta azt. Tehát feküdt az öt ember a földön, különbözö pozícióban és közepes tempóban potyogtak a fejükre a narancsok…

Biztos vagyok benne, hogy ha akkor van nálam egy kamera és ezt rögzíteni tudtam volna, akkor most enyém lenne a legnézettebb videó a neten.

Szoktál fórumozni? Szeritem a fórumozás az, amire nagyon rá lehet kattanni, én egy időben rengeteg időt töltöttem fórumozással, fórumolvasással. Miért látogatnak az internetezők előszeretettel fórumokat? A fő ok az lehet, hogy az emberek szeretik tudni azt, hogyan vélekednek mások-nagyobb csoportok, közösségek bizonyos dolgokról, hírekről. Mert mikor híroldalt látogat valaki akkor csupán a nyers hírekkel találkozik, ezután, ha az adott hírrel kapcsolatos fórumot látogatja meg, gyakran nagyon érdekes dolgokat, kiegészítő információkat, szubjektív véleményeket olvashat az adott hírrel kapcsolatosan. Continue Reading »

“Muszáj volt megkülönböztetni az egyszerű városnéző sétát a sportszerűen, dinamikusan végzett gyorsgyaloglástól, így megszületett a powerwalking. A gyorsgyaloglás már egy egyértelműen pulzusemelkedéssel, intenzív légzéssel, megnövekedett oxigénfelhasz- nálással járó aerob sport. “-írja a fitnet.hu.
Ma kipróbáltam, nagyon kellemes volt, 7 kilométert tettünk meg, 500 kalóriát égettünk el, hétezer lépés, 50 perc alatt. Kellemesen erős tempó. Skandináv országokban nagyon nagy hagyománya van ennek a sportolási formának. Pár éve csak néztem mikor svéd ismerősöm mesélte, hogy milyen jó volt mikor hazasétált a város másik részén lévő áruházból.
Eldöntöttem, hogy beiktatom a erősítő edzések közé heti 1-2 alkalommal a powerwalkingot is. Egészség forever !

A subba blogon jelent meg egy írás és egy youtube videót is feltettek a Szomszédok ’92-es karácsonyi epizódjáról. Az írás arról győzköd, hogy aki még valaha boldog akar lenni az életben az nehogy megnézze a rövid videót.
Én akkoriban, mikor futott gyakran néztem a szomszédokat és most hogy fut az államin a Szomszédok retro, most is meg szoktam nézni, sőt mostanában még szívesebben, bár sajnos a kedvencem Bőhm bácsi a súlyos filozofálgatásával már azt hiszem nincsen benne a retroban sem.
Az állandó panaszkodás, a reménytelen jövőkép ellenére van valami diszkrét bája a sorozatnak, epizódoknak, néha még a vágyakozás is elfogja az embert a letünt kor után, mikor még újdonság volt a lehetőség, hogy a politikusokat szídni is lehet, ezt a szereplők ki is használták – némi balsors vízionálással megspékelve- minden részben.
Érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy mi lett volna a szereplőkkel-szereplőkből ha folytatták volna a sorozatot és még most is futna….